A HÍRES ZENESZERZŐ BETEGSÉGÉNEK GENETIKAI HÁTTERE.
MEGFEJTIK GENOMJÁT A TUDÓSOK?

Ludwig van Beethoven minden idők egyik legnagyobb zeneszerzőjének élete nem csak a zenetudósokat, zenekedvelőket, hanem a genetikai iránt érdeklődőket is intenzíven foglalkoztatja. Gondoljunk csak dr. Czeizel Endre Zeneszerzők – Gének – Csodák című könyvére, amelyben mások mellett a Beethoven család (kór)történetével is megismerkedhetünk. Beethoven a közismert süketségén túl májbetegségben, idült alkoholizmusban és ólommérgezésben is szenvedett, egész élete során hasi, emésztési, gyomor és bélrendszeri, illetve légúti problémákkal küzdött. Betegségeiről sok ismeretet gyűjtöttek össze történelmi beszámolókból, például naplóiból és leveleiből, de most egy nemzetközi csapat próbálja kideríteni, mi játszhatott – és mi nem – szerepet a halálában. Az eddig ismeretlen, új magyarázatban reménykedők sajnálatos módon csalódottak lesznek, mivel a májbetegségre utaló számos jelzést mostanra sikerült azonosítani a DNS-éből.

Az okok feltárásában ma már segítségünkre lehet a genomszekvenálás, segítségével képet kaphatunk az örökletes tényezőkről, melyek előidézték, vagy hozzájárultak a zeneszerző számos egészségügyi problémájához.

Mielőtt megismerkednénk a vizsgálat eredményével, röviden tekintsük át, mi is az a genomszekvenálás. A genom a sejtmagban és a mitokondriumokban előforduló örökítőanyag (DNS) összessége. Genomszekvenálás során meghatározzák ezeknek a nagyon hosszú, összefüggő DNS szakaszoknak a bázissorrendjét (szekvenciáját), ami jóval komplexebb feladat, mint egyetlen gén (rövid DNS darab) bázissorendjének meghatározása. Ennek oka, hogy a szekvenálás eredményeként kapott több száz DNS szakaszból össze kell állítani a nagyságrendekkel nagyobb genom (kromoszómánkénti) teljes szekvenciáját.

Ma már a genetikai kockázatok szűrése a modern orvostudomány szerves része, és a potenciálisan problémás gének azonosítása segíthet a beavatkozások, kezelések testre szabásában.

Részletes információt itt és itt találhatunk a genomszekvenálásról.

Nézzük most, hogy működik a módszer a gyakorlatban, mire jutottak a genetikusok Beethoven hajtincseinek elemzésével. A Max Planck intézet munkatársai a rendelkezésre álló hajminták elemzését azok értékelésével, validálásával kezdte, melynek során megállapították, hogy a 8 tincs közül csupán 5 származik a zeneszerzőtől. Ez az öt azonban alkalmas volt a szükséges vizsgálatok elvégzésére; fontos megjegyezni, hogy az emberi haj kiváló a különböző DNS vizsgálatok lefolytatására.

A genetikai vizsgálat során megállapítást nyert, hogy Beethoven rendelkezett olyan mutációkkal, amelyek hajlamossá tették a májcirrózisra (a PNPLA3 gén variációi „konzisztensen érintettek” a betegség genomra kiterjedő asszociációs vizsgálataiban), és a bőséges alkoholfogyasztással kombinálva jelentősen megnövelhették a betegség kockázatát. Azt is megállapították, hogy a HFE gén két mutációjával rendelkezett, amelyekről ismert, hogy örökletes haemochromatosist okoz, ami májbetegségek kialakulásához vezethet. Hepatitis B vírus jelenlétére utaló bizonyítékot is találtak a hajmintákban. A hepatitis B a májbetegség vírusos formája, és úgy vélik, hogy valószínűleg a halálát megelőző évben fertőzte meg a zeneszerzőt. Noha a Beethoven halálának valódi okára vonatkozó meggyőző megállapítások továbbra sem állnak rendelkezésre, Johannes Krause professzor, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézettől az alábbiakban foglalta össze a vizsgálat eredményeit: ”Nem tudjuk biztosan megmondani, mi ölte meg Beethovent, de most legalább megerősíthetjük a jelentős örökletes kockázat és a hepatitis B vírusfertőzés jelenlétét. Egyben kizárhatunk számos más, kevésbé valószínű genetikai eredetű okot.” Ugyanakkor további kérdések is felmerülnek, további vizsgálatok is szükségesek a teljes genetikai háttér feldolgozásához, a család flamand vonalának tisztázásához, ahol – apai ágon – házasságon kívüli kapcsolat is színezhette a család genetikai térképét. A kutatásban résztvevők azt remélik, hogy ha Beethoven genomját nyilvánosan hozzáférhetővé teszik más kutatók számára, a fennmaradó számos nyitott kérdésre egyszer választ kapnak.

Látjuk tehát, hogy bár közelebb jutottunk a zeneszerző betegségeinek eredetéhez, konkrét válasz még nincs. Azt azonban állíthatjuk, ha Beethoven napjainkban születik, az őt sújtó problémák egy része már korábban is felfedezhető lenne, a betegség elhatalmasodása előtt.

A vizsgálatról részletes angol nyelvű cikk elérhető itt.

Március 16-tól egyesületünk facebook oldalán naponta egy-egy bemutatkozást jelenítünk meg. Köszönet ezért a nagyszerű válogatásért a nemzetközi szervezet vezetőjének Dianne Prince-nek.

https://haemochromatosis-international.org/iron-women