1. A kelták vándorlása és a vikingek terjeszkedése okán Európában elterjedt genetikus betegség földrajzi szóródásának vizsgálata.
2. A 6. kromoszómán megjelenő genetikai hiba (a HFE gén C282Y homozigóta mutációja) gyakorisága Európában 1:300 körüli (Írországban 1:80). Az egészséges heterozigóta mutáció gyakorisága 1:8 körüli! A mutációt hordozóknak hemokromatózisos megbetegedési gyakorisága nem ismert; azt gondolják, a homozigóták 30% lesz beteg.
3. A korai tünetek nem elég specifikusak: krónikus fáradékonyság, ízületi fájdalmak…
4. Kezelés nélkül: pontenciálisan halálos! A szövetekben folyamatosan felhalmozódó vas lassan a szervek károsodását okozza. Kései fázisban májzsugort, májrákot, szívelégtelenséget, cukorbetegséget, sokízületi gyulladást és hormonális rendellenességeket okoz.
5. A diagnózis egyszerű és nem igényel beavatkozást:
   • vérmintából: transzferrin szaturáció és ferritin mérése
   • vér vagy nyál mintából: genetikai vizsgálat
6. A kezelés: egyszerű és hatékony. A vérlebocsátások eleinte sűrűbben ismétlődnek, hogy a vasraktárakat normál szintre ürítsék, azután rendszeres, egész életen át tartó ismétlés, amelynek célja a normál vasszint fenntartása és a betegség kifejlődésének megakadályozása.
7. A megelőzés lehetséges és létfontosságú:
   • Az emberek transzferrin és ferritin értékének vizsgálata fiatal korban
   • Családokban: genetikai vizsgálat és család-szűrés
8. A korai szűrés eredménye:
   • nem jelennek meg a megbetegedés tünetei
   • nem romlanak az életkilátások
   • nem okoz korai halálozást a májrák és a szívelégtelenség
   • az egészségügyi ellátó rendszer számára olcsóbb a megelőzés
9. A hemokromatózisos betegek problémái:
   • Az orvosi szakma alulbecsüli a betegség gyakoriságát
   • A nem-specifikus tüneteket félreértelmezik – késik a helyes diagnózis
   • A vérlebocsátás-terápia nem standardizált
   • A korrekt család-szűrés hiánya
   • Európában nagyon változó a vizsgálatok és a vérlebocsátások térítési díja
   • Egyes biztosítók néhány szolgáltatást kizárnak a támogatásból
10. A szövetség célja:
    • az orvosok és a nagyközönség figyelmének felhívása
    • azonos esélyeket biztosító kezelések és technikák biztosítása minden beteg számára
    • a hemokromatózis kutatásának támogatása

A köztudatban a szervezet vaskészleteivel kapcsolatban leginkább a vashiány ismert, szinte mindenki hallott már a vashiányos vérszegénységről. Kevesen hallottak a vastelítettségről, vastúltengésről, vasfeleslegről, a hemokromatózisról. 

A hemokromatózis (latinul: haemochromatosis) egy  vastárolási betegség, melyben kórosan sok vas szívódik fel és tárolódik a szervezetben; örökletes megbetegedés. 

Jellemzően az észak- és közép-európai emberek hordozzák a hibás gént, déliekben  gyakorlatilag ismeretlen ez a betegség. Az észak-európai (kelta, viking) ősökkel rendelkező, onnan elvándorolt emberek szintén hordozhatják ezeket a géneket, így Észak-Amerikában, Ausztráliában is gyakori betegség a vastúltengés.

Kórosan sok vas a szervezetben

Normális körülmények között a vékonybélből annyi vas szívódik fel, amennyi a napi szükséglet (ez elég kis mennyiség, mivel a szervezetben a vas újrahasznosul; nagyon kevés vas távozik a szervezetből, leginkább a bélfalról leeső, és így távozó hámsejtek visznek ki vasat).

Hemokromatózis esetében a napi szükségletnek a sokszorosa is felszívódik, bekerül a vérbe és onnan a raktárakba. Amennyiben a vérben keringő vas mennyisége túl sok,  különböző szervekben (pl: máj) rakódik le és gátolja azok funkcióját, károsítja a szöveteket, sejteket.

Örökletes vagy szerzett hemokromatózis?

A hemokromatózist alapvetően két csoportra osztjuk: örökletes és szerzett  formára. 

Örökletes

A hemokromatózis az egyik leggyakoribb (autoszomális, recesszív) öröklődő betegség. Egy gyermek akkor lesz hemokromatózisos, ha mindkét szülőjétől hibás gént örököl. A tapasztalatok szerint még aki 2 hibás gént hordoz, azok közül is csak kb. 10% halmoz fel vasat, lesz beteg. Ha csak egyik génjében hordozza ezt a változatot, akkor megfelelő életmód mellett nem fog vastöbblete kialakulni. A megfelelő életmódról a kezelés menüpontban lehet többet olvasni.

Szerzett

A másodlagos, nem örökletes eredetű, hanem szerzett forma kezelése, étrendje az örökletes formáéval megegyező, annyi különbséggel, hogy ott van egy kiváltó ok, aminek megszüntetésével a vastöbblet is eltűnik.

Latin neve (Hereditaer Haemochromatosis = örökletes hemokromatózis) alapján gyakran csak HH-ként rövidítik. Mivel az új nomenklatúra szerint csakis az örökletes vastúltelítődést nevezik hemokromatózisnak, ezért a név hemokromatózis, rövidítve HC.

Mikor alakul ki, kik értintettek?

A hemokromatózis előfordulási gyakorisága régiónkban kb. 1/200 -1/300.

Általában 40 éves kor fölött jelentkeznek a tünetek, bár van olyan formája, ami már fiatal felnőttekben, sőt akár már újszülött korban megjelenik.  Ugyan a vastúltelítődés a leggyakoribb örökletes betegség, a korai felismerés hiánya miatt kevés beteget tartanak nyilván, és kevés beteget kezelnek idejében. A diagnózis cikk végén olvashat a különféle hemokromatózis típusokról.

Férfiakban korábban kialakul a vastúltelítődés, hiszen esetükben nincs vasvesztéssel járó élettani folyamat.

A nők később halmozzák fel a vasat, mivel a menstruáció, terhesség, szülés, szoptatás vasvesztéssel járnak, ezért igazán veszélyessé inkább a menopausa idején szokott válni a vasháztartási állapotuk.

Szövődmények

A hemokromatózis kezelés nélkül egy sor komoly megbetegedéshez vezet olyan, a vaslerakódásban leginkább érintett szervekben, mint a máj, a szív, a hasnyálmirigy vagy az ízületek.

Ezek a megbetegedések, amennyiben már a szövetek károsodnak az elraktározott vas túlzott mennyiségétől, nem visszafordíthatóak, és a beteg korai halálát okozhatják. 

Abban az esetben, ha a hemokromatózist korán felismerik, időben kezelik és  megfelelően gondozzák, a hemokromatózisos betegek normális életet élhetnek, és várható élettartamuk nem lesz rövidebb az átlagosnál.

Dr. Várkonyi Judit:
A vastúlterhelődés következményei című előadása

HH: A Hereditaer Haemochromatosis = örökletes hemokromatózis latin nevének gyakori rövidítése. Az angol nyelvű elnevezés  hereditary hemochromatosis. Ugyanígy a GH a genetikus hemokromatózisra utal. A legújabb nevezéktani változatban HC-nek rövidítik a hemokromatózist, és csakis az örökletes vasfelhalmozódást nevezik hemokromatózisnak (így nem kell elé az „örökletes” jelző).

kromoszóma: A sejtek magjában található, genetikai információt hordozó DNS molekula. Az embernek 23 pár (46 darab) kromoszómája van a sejtmagjában: 22 pár testi kromoszóma, 1 pár nemi kromoszóma. A kromoszómapár egyik tagját az apától, másikat az anyától örököljük. A 22 pár testi kromoszóma  azonos férfiakban és nőkben egyaránt. A 23. a nők esetében az XX, férfiaknál az XY kromoszómapár. Mindegyik kromoszómán rengeteg, különböző információt hordozó gén helyezkedik el. Mi a testi kromoszómákkal foglalkozunk, a hemokromatózis génje a 6. kromoszómán, a HFE génben van.

gén: A kromoszóma szakaszai, egységei, melyek fehérjeképzési információt (kódot) hordoznak.  A  hemokromatózisban a 6. kromoszómán elhelyezkedő HFE génnek  a mutációját – újabban ezt nem mutációnak, hanem változatnak nevezik – találják a 6. kromoszómapár mindkét tagján.  A leggyakoribb, klasszikus mutáció a HFE C282Y / C282Y jelű, ekkor mindkét szülőtől örökölt kromoszómán a HFE gén azonos változata található. További gyakori mutáció hemokromatózisban  a HFE génen a H63D jelű, illetve a HFE S65C mutációja is. Előfordul ezek kombinációja is. A H65D génmutáció rendszerint könnyebben kezelhető vastúlterhelődést okoz; az S65D változatot már nem is tartják hemokromatózist okozó génváltozatnak.

mutáció: Ha egy gén megsérül, hibás kódot hordoz, akkor mutánsnak nevezzük, a jelenséget pedig mutációnak. A hemokromatózist okozó HFE C282Y változat is egy mutáció.

homozigóta: Ha mindkét szülőtől azonos gént örökölt az utód,  homozigótának nevezzük. Az egészséges ember homozigóta: hibátlan ( úgynevezett vad) génnel rendelkezik a kromoszóma pár mindkét tagján. Ha homozigóta mutáns : mindkét szülőtől azonos, megváltozott gént örökölt. A klasszikus hemokromatózisban ez azt jelenti, hogy mindkét szülőtől C282Y génváltozatot örökölt. Jelenlegi ismereteink szerint a homozigóta változatot hordozó személyek kb. 10%-a lesz csak hemokromatózisos, de folytonos ellenőrzés – pl. évente – a tünetek nélkül is célszerű.

heterozigóta: Ha a két szülőtől két különböző gént örökölt, azaz egy vad és egy megváltozott génnel rendelkezik, az utód heterozigóta. Jelenlegi ismereteink szerint az északi népességben minden 10. személynek hibás az egyik HFE génje,  egyik szülőjétől hibás gént örökölt, azaz heterozigóta. A heterozigóta személy csak egyik kromoszómán hordozza a mutációt, ekkor – hemokromatózis szempontjából – egészséges, hordozónak nevezzük

compound heterozigóta: A két szülőtől örökölt egy-egy kromoszómán két különböző génmutáció található. Ez hemokromatózisban nézhet ki így: C282Y/H63D, azaz egyik szülőtől egy C282Y mutációt örökölt, a másiktól pedig a H63D mutációt. Ez rendszerint a vérlebocsátásokra jól reagáló, könnyen kézbentartható hemokromatózist okoz.

autoszomális: A testi kromoszómák más néven autoszómák, melyekből 22 pár van a sejtmagban.  Az autoszomális betegség azt jelenti, hogy a testi kromoszómák valamelyikén elhelyezkedő egyik gén mutációjáról van szó. A hemokromatózis esetén a 6.,  testi kromoszómapáron jelenik meg mutáció.

recesszív öröklődés: Másnéven lappangva öröklődés. A betegség kialakulása akkor várható, ha mindkét szülőtől hibás génváltozatot örökölt az egyén. Ha csak az egyik gén mutáns, akkor az utód hordozza a hibás gént, de a betegség (rendszerint) rejtve marad (lappang). Az ilyen öröklődési formát, melyben a betegség rejtve marad, ha csak az egyik gén hibás, azaz egészséges hordozó egyén is örökítheti a betegség génjét, recesszív öröklődésnek nevezzük. Ellenpárja a domináns öröklődés, mikor bármelyik szülőtől örökölt egyetlen hibás gén esetén is kialakul a betegség. A hemokromatózis recesszíven öröklődik. Az alábbi ábrákon a recesszív öröklődés módozatait ábrázoljuk, ezekből látható a betegség öröklésének esélye is. Mivel ezek testi kromoszómákon levő gének, az anya és apa gének  felcserélhetők a 2-3-4. ábrákon; elég lenne egyik szülő – másik szülő felirat, de így talán érthetőbb.

A fenti ábra azt mutatja, hogy heterozigóta szülők utódai 50% eséllyel heterozigóta hordozók lesznek, 25% eséllyel egészséges homozigóta, 25% eséllyel  homozigóta mutáns. Amennyiben egyik szülő hordozó, a másik homozigóta egészséges, az alábbi ábra szerint alakulnak az utódok esélyei: 50% a valószínűsége, hogy homozigóta egészséges, 50% a valószínűsége, hogy heterozigóta egészséges hordozó lesz.

A harmadik eset, melyben egyik szülő homozigóta beteg, a másik heterozigóta hordozó, az utódok 50% eséllyel homozigóta betegek, és 50 % valószínűséggel heterozigóta hordozók lesznek:

Az utolsó eset, amikor az egyik szülő homozigóta egészséges, a másik homozigóta beteg. Ekkor minden utód heterozigóta egészséges hordozó lesz:

ferritin:  vasraktározó fehérje, mely a sejtekben tárolja a vasat, és a vérben is jelen van. A vérben mérhető mennyiség arányos a sejtekben tárolt vas mennyiségével, így tudunk a szervezetben tárolt vas mennyiségére következtetni a szérum ferritin tartalmából.

transzferrin: egy fehérje, mely a vérben szállítja a vasat. Ha a transzferrin telítettsége megnő, akkor előfordulhat transzferrinhez nem kapcsolódó vas a vérben, ami arra utal, hogy túl sok vas került a vérkeringésbe – a hemokromatózis tipikus jele

hepcidin:  a máj által termelt fehérje, melynek kulcsszerepe van a vasfelszívódás szabályozásában. Ha sok a vas a keringésben, a máj elkezd több hepcidint termelni. A hepcidin lezárja a vas útját a bélből a vér irányába, ezzel csökken a felszívódó vas mennyisége. Hemokromatózisban kevés hepcidin termelődik, ezért a táplálékból sok vas tud felszívódni. A hepcidin gyógyszeres pótlására több próbálkozás is volt, eddig sikertelenül.

Mivel a hemokromatózis lappangva öröklődő betegség, ha valakinél a homozigóta változatot diagnosztizálják, azt is jelenti, hogy a felmenői hordozzák ezt a mutációt, hiszen mindkét szülőjétől egy-egy hibás gént örökölt. Másrészt, mivel neki mindkét génje hibás, a gyerekei is legalábbis heterozigóta mutációt hordoznak (legalább az egyik génjük hibás).  A homozigóta beteg testvére többesélyes, a szülői gének és a szerencse függvényében lehet egészséges,  lehet egyik génje jó, a másik hibás (heterozigóta),  vagy lehet mindkét génje hibás (homozigóta). Az ismeretlen fogalmak magyarázata és az öröklődési séma a Lexikonban megtalálható.

A génmutáció jelenléte nem jelenti azt szükségszerűen, hogy a vastúlterhelődésnek is meg kell jelennie! A vastúlterhelés megelőzhető, de legalábbis késleltethető és enyhíthető megfelelő életvitellel, idejében kezdett diétával, kezeléssel!

Érdekes és szerencsés körülmény, hogy a megfelelő életvitel épp a manapság sokat hangoztatott egészséges életmóddal teljesen egybeesik: személyre szabott intenzitású sport, az alkohol és a dohányzás mellőzése, és az étrend is: sok zöldség, kevés, nem vörös hús. Ezek a tudnivalók részletesebben itt olvashatók. Tekintse meg a diéta menüpontban megjelenő információt, ajánlott és kerülendő ételekről, étrend-kiegészítőkről, valamint különféle ételek vastartalmáról olvashat, néhány receptajánlattal.

Heterozigóta gének esetén is fennállhat a megbetegedés veszélye! Ha valakinek csak az egyik génje hibás, de sok alkoholt fogyaszt, étrendjében sok a jól felszívódó vas, kialakulhat nála a vastúlterhelődés; itt is a férfiak a veszélyeztetettebbek. Emiatt célszerű, ha a hemokromatózisos beteg családtagjai rendszeresen,  évente többször is elmennek önkéntes véradásra! Ezzel saját egészségüket is védik, és segíthetnek a vérre váró betegeken.

Mivel a hemokromatózis növeli a rosszindulatú daganatok előfordulásának esélyét, és ez a heterozigótákra is érvényes, a családtagok is ügyeljenek a rendszeres daganatszűréseken való részvételre!

Gyakran tapasztaljuk, hogy a családtagok nem akarnak tudomást venni a vérrokonság miatt valószínűsíthető, őket veszélyeztető génhiba esélyéről. Ebben a helyzetben szeretnénk segíteni betegtársainknak egy, a rokonoknak írt levél közzétételével (az eredetit angol nyelven, az ausztrál hemokromatózisos betegszervezet adta ki). Ez a levél letölthető, nyomtatható, és talán valószínűbb, hogy elolvassa a rokonunk, mint hogy tőlünk hallgassa meg a rá leselkedő veszély részleteit.

]]>