Lexikon – fogalommagyarázó
Néhány, a hemokromatózissal kapcsolatban gyakran előforduló fogalom „népszerű ismeretterjesztő”, nem tudományos igényű magyarázata
HH: A Hereditaer Haemochromatosis = örökletes hemokromatózis latin nevének gyakori rövidítése. Az angol nyelvű elnevezés hereditary hemochromatosis. Ugyanígy a GH a genetikus hemokromatózisra utal. A legújabb nevezéktani változatban HC-nek rövidítik a hemokromatózist, és csakis az örökletes vasfelhalmozódást nevezik hemokromatózisnak (így nem kell elé az „örökletes” jelző).
kromoszóma: A sejtek magjában található, genetikai információt hordozó DNS molekula. Az embernek 23 pár (46 darab) kromoszómája van a sejtmagjában: 22 pár testi kromoszóma, 1 pár nemi kromoszóma. A kromoszómapár egyik tagját az apától, másikat az anyától örököljük. A 22 pár testi kromoszóma azonos férfiakban és nőkben egyaránt. A 23. a nők esetében az XX, férfiaknál az XY kromoszómapár. Mindegyik kromoszómán rengeteg, különböző információt hordozó gén helyezkedik el. Mi a testi kromoszómákkal foglalkozunk, a hemokromatózis génje a 6. kromoszómán, a HFE génben van.
gén: A kromoszóma szakaszai, egységei, melyek fehérjeképzési információt (kódot) hordoznak. A hemokromatózisban a 6. kromoszómán elhelyezkedő HFE génnek a mutációját – újabban ezt nem mutációnak, hanem változatnak nevezik – találják a 6. kromoszómapár mindkét tagján. A leggyakoribb, klasszikus mutáció a HFE C282Y / C282Y jelű, ekkor mindkét szülőtől örökölt kromoszómán a HFE gén azonos változata található. További gyakori mutáció hemokromatózisban a HFE génen a H63D jelű, illetve a HFE S65C mutációja is. Előfordul ezek kombinációja is. A H65D génmutáció rendszerint könnyebben kezelhető vastúlterhelődést okoz; az S65D változatot már nem is tartják hemokromatózist okozó génváltozatnak.
mutáció: Ha egy gén megsérül, hibás kódot hordoz, akkor mutánsnak nevezzük, a jelenséget pedig mutációnak. A hemokromatózist okozó HFE C282Y változat is egy mutáció.
homozigóta: Ha mindkét szülőtől azonos gént örökölt az utód, homozigótának nevezzük. Az egészséges ember homozigóta: hibátlan ( úgynevezett vad) génnel rendelkezik a kromoszóma pár mindkét tagján. Ha homozigóta mutáns : mindkét szülőtől azonos, megváltozott gént örökölt. A klasszikus hemokromatózisban ez azt jelenti, hogy mindkét szülőtől C282Y génváltozatot örökölt. Jelenlegi ismereteink szerint a homozigóta változatot hordozó személyek kb. 10%-a lesz csak hemokromatózisos, de folytonos ellenőrzés – pl. évente – a tünetek nélkül is célszerű.
heterozigóta: Ha a két szülőtől két különböző gént örökölt, azaz egy vad és egy megváltozott génnel rendelkezik, az utód heterozigóta. Jelenlegi ismereteink szerint az északi népességben minden 10. személynek hibás az egyik HFE génje, egyik szülőjétől hibás gént örökölt, azaz heterozigóta. A heterozigóta személy csak egyik kromoszómán hordozza a mutációt, ekkor – hemokromatózis szempontjából – egészséges, hordozónak nevezzük
compound heterozigóta: A két szülőtől örökölt egy-egy kromoszómán két különböző génmutáció található. Ez hemokromatózisban nézhet ki így: C282Y/H63D, azaz egyik szülőtől egy C282Y mutációt örökölt, a másiktól pedig a H63D mutációt. Ez rendszerint a vérlebocsátásokra jól reagáló, könnyen kézbentartható hemokromatózist okoz.
autoszomális: A testi kromoszómák más néven autoszómák, melyekből 22 pár van a sejtmagban. Az autoszomális betegség azt jelenti, hogy a testi kromoszómák valamelyikén elhelyezkedő egyik gén mutációjáról van szó. A hemokromatózis esetén a 6., testi kromoszómapáron jelenik meg mutáció.
recesszív öröklődés: Másnéven lappangva öröklődés. A betegség kialakulása akkor várható, ha mindkét szülőtől hibás génváltozatot örökölt az egyén. Ha csak az egyik gén mutáns, akkor az utód hordozza a hibás gént, de a betegség (rendszerint) rejtve marad (lappang). Az ilyen öröklődési formát, melyben a betegség rejtve marad, ha csak az egyik gén hibás, azaz egészséges hordozó egyén is örökítheti a betegség génjét, recesszív öröklődésnek nevezzük. Ellenpárja a domináns öröklődés, mikor bármelyik szülőtől örökölt egyetlen hibás gén esetén is kialakul a betegség. A hemokromatózis recesszíven öröklődik. Az alábbi ábrákon a recesszív öröklődés módozatait ábrázoljuk, ezekből látható a betegség öröklésének esélye is. Mivel ezek testi kromoszómákon levő gének, az anya és apa gének felcserélhetők a 2-3-4. ábrákon; elég lenne egyik szülő – másik szülő felirat, de így talán érthetőbb.
A fenti ábra azt mutatja, hogy heterozigóta szülők utódai 50% eséllyel heterozigóta hordozók lesznek, 25% eséllyel egészséges homozigóta, 25% eséllyel homozigóta mutáns. Amennyiben egyik szülő hordozó, a másik homozigóta egészséges, az alábbi ábra szerint alakulnak az utódok esélyei: 50% a valószínűsége, hogy homozigóta egészséges, 50% a valószínűsége, hogy heterozigóta egészséges hordozó lesz.
A harmadik eset, melyben egyik szülő homozigóta beteg, a másik heterozigóta hordozó, az utódok 50% eséllyel homozigóta betegek, és 50 % valószínűséggel heterozigóta hordozók lesznek:
Az utolsó eset, amikor az egyik szülő homozigóta egészséges, a másik homozigóta beteg. Ekkor minden utód heterozigóta egészséges hordozó lesz:
ferritin: vasraktározó fehérje, mely a sejtekben tárolja a vasat, és a vérben is jelen van. A vérben mérhető mennyiség arányos a sejtekben tárolt vas mennyiségével, így tudunk a szervezetben tárolt vas mennyiségére következtetni a szérum ferritin tartalmából.
transzferrin: egy fehérje, mely a vérben szállítja a vasat. Ha a transzferrin telítettsége megnő, akkor előfordulhat transzferrinhez nem kapcsolódó vas a vérben, ami arra utal, hogy túl sok vas került a vérkeringésbe – a hemokromatózis tipikus jele
hepcidin: a máj által termelt fehérje, melynek kulcsszerepe van a vasfelszívódás szabályozásában. Ha sok a vas a keringésben, a máj elkezd több hepcidint termelni. A hepcidin lezárja a vas útját a bélből a vér irányába, ezzel csökken a felszívódó vas mennyisége. Hemokromatózisban kevés hepcidin termelődik, ezért a táplálékból sok vas tud felszívódni. A hepcidin gyógyszeres pótlására több próbálkozás is volt, eddig sikertelenül.