A vasról
Dr. Várkonyi Judit írása
Sokat hallottunk már a vashiány okozta betegségekről, de keveset tudunk a vastelítettségről, mely szintén károssá válhat.
Az esszenciális mikroelem: a vas
A vas az ásványi anyagok nagy csoportjába tartozik. A vérképzéshez, a szervezet oxigénellátásához nélkülözhetetlen. Fontos szerepet játszik az immunrendszer, az agy és az izmok működésében. Több enzim alkotórésze, melyek a sejtek anyagcseréjében vesznek részt. Szervezetünk azonban nem tudja előállítani. Táplálkozásunk során tudjuk pótolni, kívülről. Étkeinkben a vas két formában fordul elő: állati eredetű élelmiszerekben (vörös húsok, máj, belsőségek, tojássárgája), illetve növényi eredetűekben (hüvelyesek, diófélék, gabona magvak). Jó, ha tudjuk, hogy a növényi vasforrások hasznosulása nagyságrendekkel rosszabb, mint az állati eredetű, fehérjéhez kötött vasféleségeké, ezért megtévesztő lehet egyes növények (például spenót, dió, bab) viszonylag magas vastartalma.
A bronz cukorbetegség – ha túl sok vas szívódik fel
A vérszegénységgel szemben áll a hemokromatózis, melynek hátterében a fokozott vasfelszívódás, vasfelesleg áll. Gyakran előfordul ugyanis, hogy attól lesz beteg valaki, ha a szerveztében túl sok a vas!
Ez a betegség lappangóan öröklődik, a gyerek csak akkor lesz beteg, ha mindkét szülőtől hibás gént örököl. Sokáig semmilyen tünet nem utal rá, és később, amikor ezek megjelennek, nem sokan gondolnak arra, hogy ez lehet a háttérben. A szervi károsodás mellett, mint a májzsugor, a hasnyálmirigy károsodás következtében kialakult cukorbetegség, és szívizomgyengeség, ízületi bántalom, férfiaknál impotencia jelentkezik. Jellemző, hogy a vassal terhelt szervezet egy idő után barna lesz, ezért is nevezik bronz diabétesznek, akiknél már a cukorbetegség is kialakult. A leggyakrabban öröklődő betegségről van szó, de a korai felismerés elmaradása miatt kevés beteget tartanak nyilván.
Ez azért is igazán fontos kérdés, amivel foglalkoznunk kell, mert a felsorolt szövődmények megelőzhetőek és gyógyíthatóak lennének a korai diagnosztikával.
A hematológiai ambulanciára már kóros májfunkció vagy vas eredmények miatt jönnek a betegek. A probléma általában az, hogy az orvosi köztudatban a vasszint mérés akkor történik, amikor vérszegény valaki. Gyakorlatilag még nem tartanak ott az orvosaink, hogy egy kóros májfunkciónál vasat nézzenek. Az van még mindig a köztudatban, hogy a hemokromatózis ritka betegség. Pedig ez nem igaz, bár az erre vonatkozó ismeret valóban nem túl régi.
Nagyon fontos, hogy ne csak a vérszegény betegnél legyen vasmeghatározás, hanem fiatal, harmincas férfinél is, akinél a fenti tünetek bármelyike jelentkezik. A köztudatot tehát meg kell megváltoztatni. Ha génhiba van, akkor a nyombélből dől be a vas, lefoglal minden kötőhelyet. A szövődmények pedig igen súlyosak lehetnek.
Kiknél fordulhat elő fokozott vasfelesleg?
Az első tünetek általában 40 éves kor után mutatkoznak.
A nőknél általában menopauza, a havi vérzés elmaradása után jelennek meg, a
férfiaknál előbb. A családban előforduló ismeretlen eredetű májzsugor, májrák figyelmeztető jel lehet.
Az elváltozásnak kezdetben nincsenek észrevehető tünetei. Ez egy alattomos, lappangva romboló betegség, ezért lenne jó korán felismerni.
Betegség felismerés, gondozás, betegszervezet
Az Európai Betegszervezet (EFAPH) törekvése szerint a vas és a kötő fehérje (transzferrin) telítettségének meghatározása kapjon olyan elismertséget, mint a cholesterin, aminek a jelentősége már közismert az érrendszeri megbetegedések kialakulásában. Az indítvány már az Európai Unió illetékeseinek asztalára került.
A magunk részéről a Családorvosi Tanszék munkatársaival karöltve postgraduális képzésben, egyetemi tantermi előadásokon, publikációinkkal segítjük az ismeretek széles körű terjesztését és a betegek gondozását kiterjesztve ebben a vonatkozásban is. A betegség felismerését követően családvizsgálatra is sor kerül és a beteg gondozása kiegészül a betegtársasági találkozókon tartott diétás tanácsadással. Minden betegnek ezért tanácsoljuk, hogy csatlakozzon a HBE-hez és vegyen részt az évente kétszer ( Március és November utolsó péntekén 15h-kor ) klinikánkon ( Semmelweis Egyetem III.sz. belklinika Budapest, 1125. Kútvölgyi út 4.) megrendezésre kerülő találkozón, ahol a betegségre vonatkozó legújabb ismeretek is megtárgyalásra kerülnek.
A betegek tagdíjukkal hozzájárulnak a magyar és az európai honlap (EFAPH) fenntartásához.
Dr. Várkonyi Judit
egyetemi docens
